AVAGY KORUNK VÁLTOZÓ ISTENKÉPEI
Napjainkban kevesen mondják magukról, hogy vallásosak. “De ez a vallástalan ember a homo religiosus-ból keletkezett(…). Más szavakkal, a profán ember, akár akarja, akár nem, még mindig őrzi magában a vallásos ember viselkedésének nyomait, csakhogy ezek a nyomok meg vannak fosztva vallási jelentésüktől.”- jelenti ki Mircea Eliade. Az emberiség hosszú történelmében egyetlen olyan kultúrát sem találunk, amelyben ne volnának megfigyelhetők a vallás nyomai. Az ember eredendően vallásos lény – homo religiosus.
Ezen érvelések tanulmányozása eredményéképp ráébredünk: habár a modern ember kissé kényelmetlenül érzi magát a szentség nem egy megnyilvánulásmódjával szemben, nem szűnik meg ún. hierophániák után kutakodni. A szent fogalma a posztmodern kor emberének tudatában is fontos helyet kap.
Sokan állítják manapság: a vallás egy belsőleg megélt, kizárólag személyes ügy, embertársainknak, a társadalomnak semmi köze hozzá. „Az, hogy hogyan gondolkodom az élet értelméről, esetleg egy sorsunkat irányító fölsőbb hatalomról, az csak rám tartozik, másra nincsen kihatással.”- mondják egyesek. Valóban igaz ez?
A teljes dolgozat: VILÁGALAKÍTÓ ISTENEK
A dolgozat szerzője: Éltető Noémi
Comments are closed.