A mindennapi életben nagyon sok rezgés vesz minket körül, néha eszünkbe sem jut, hogy például a hangok is rezgések. Hogyan is keletkeznek a hangok? A hangok létrejöttéhez a levegõt a tüdõnk biztosítja. Belégzéskor a bordaközi belégzõizmok és a rekeszizom, valamint a hasi izmok aktívak. A mellkas térfogatának növelésével az alacsonyabb nyomású térbe levegő áramlik. Ilyenkor nyugalmi állapotában a kupola formájú rekeszizom (a tüdőt és az emésztőrendszert elválasztó izom) összehúzódik, lelapul. Ez után a gégeizmok „behangolódnak”, ennek következtében a hangszalagok zárnak, megfeszülnek. A légzőrendszer növeli a zárt hangszalagok alatti nyomást, majd elindít egy légáramot. Különböző típusú érzékelő idegvégződéseink a gégeizmok feszítettségéről, a légcsőbeli légáramról, valamint a hangképzésért felelős porcok állapotáról jeleket küldenek az agyba. E jelek alapján dönt az agy, hogy a továbbiakban melyik izmot mennyire és miként húzza össze. Szerencsére mindez nem tudatos, különben soha senki nem lenne képes megszólalni, mert már az elején kifáradna annak végiggondolásában, mit és hogyan mozgasson, és mire sikerülne összehangolnia hangképző szerveinek működését (körülbelül 30-40 izom), elfelejtené, mit is akart a hallgatóságával közölni.
A teljes dolgozat: Beszéd és fizika
A dolgozat szerzői: Tankó Balázs, Márton Csaba
Comments are closed.