A tudományok körében oly divatos nanotechnológia, annak ellenére, hogy csak néhány évtizedes múlttal rendelkezik, máris nagy port kavart a tudományok körében. A miniatürizáció területének fontosságát többek között az magyarázza, hogy az emberiség létszáma és az abból eredő energiagondok elkerülhetetlenné teszik valamennyi termelési-fogyasztási folyamat újragondolását. ….
Az ilyen kicsi méretek világában azonban az anyagok viselkedése megváltozik, tehát furcsa, újszerű tulajdonságokra tesznek szert, amelyeket csak ritkán láthatunk előre már meglévő ismereteink alapján. Ilyen például az, hogy a nanokristályoknak kisebb lesz az olvadáspontjuk, az elemi cella-állandó értéke csökken a kevés felületi atom miatt, megszűnhet a ferromágneses és ferroelektromos tulajdonság, illetve katalitikus hatás alakulhat ki (pl. az arany nanokristályként katalitikusan aktív lesz)[2]. A szokatlan tulajdonságok megnyilvánulásának tulajdonképpen két fizikai oka van. Köztudott, hogy a testek felületén elhelyezkedő atomok másként rendeződnek el, mint a tömbi társaik, azonban a nanoméretű anyagok esetében a felületi/tömbi atomok számának aránya megfordul ahhoz képest, ami a makroszkópikus világban megszokott. Ugyanakkor a 10 nm körüli méretek összemérhetők az elektronok szabadút hosszával, ezért figyelembe kell venni a kvantumos hatásokat, tehát az elektronszerkezet módosulhat [3].
A teljes dolgozat: Megalehetőségek a nanovilágban
A bemutatóról készült videófelvétel a Mindetudás Egyetemén látható.
A dolgozat szerzői: Bartha Beáta és Lőrincz Kincső-Zsófia
Comments are closed.